Nyelvtanulás gyerekkorban, avagy mikortól tanuljunk nyelveket?

Ez volt az a videó, amit nagyon nehezen tudtam 3-4 percben elmondani, mivel rengeteg tapasztalatomat szeretném megosztani Veled ebben a témában. És nemcsak a sokszor elhangzó pozitív oldalát szeretném kiemelni, hanem azt a komoly elhivatottságot is, ami azzal jár, ha egy kisgyermeket két nyelven nevelünk,

akár már a kezdetektől.

Én kétnyelvűként nevelkedtem, két kultúrát ismerek, így számomra teljesen érthető, hogy a gyermeked jövőjének biztosítása érdekében az idegen nyelvre koncentrálnál! Személyes és nemzetközi iskolákban szerzett szakmai tapasztalataim alapján osztom meg a gondolataimat a témában, és bízom benne, hogy elég gondolkodni valót adok, mielőtt belevágsz egy ilyen horderejű projektbe:)

A “kritikus periódus elmélet” szerint érdemes a pubertáskor előtt idegen nyelvet elsajátítani - azért, hogy ne megtanulni kelljen:). A különbségről egy másik podcast-ben fogok részletesen beszélni.

Linguina podcast - My Cup of Tea - Nyelvtanulás - egyéni vagy csoportos nyelvtanulás

A kisgyermekek szívják magukba a tudást. Ezt látom is a saját, most már kétéves kisfiamon. Abszolút a belső, saját motivációjuk vezérli őket, és képesek ezerszer is megismételni egy-egy mozdulatot vagy hangot. Ezzel gyakorolnak, miközben eszükbe sem jut, hogy ők most “tanulnak” valamit. Amennyiben egy gyermek otthon folyamatosan két nyelvet hall, mindkettő fonetikai és szemantikai szerkezetét elsajátítja anélkül, hogy ez különösebb erőfeszítésébe telne. Ez eddig világos:)

Sokan kérdeznek engem is, hogy milyen negatív hatásai lehetnek a korai nyelvelsajátításnak, és néhány tévhitet szeretnék itt eloszlatni, nagyon röviden:)

  • nem feltétlenül késik a beszédkészség fejlődése, de jellemző, ugyanakkor hamar behozzák a gyerekek (vagyis nem években, esetleg hetekben számolható az átlagos különbség abban, hogy mikor kezd egy egynyelvű, és mikor egy kétnyelvű kisgyerek beszélni - meg aztán ki mit nevez beszédnek?:)

  • nem okoz diszlexiát: ha az angolt és a magyart vesszük, a két nyelv nagyon messze van egymástól, ha az ortográfiát elemezzük. A magyar sekély (, azaz szinte úgy írjuk, ahogy ejtjük), míg az angol mély (azaz tele van szabállyal, amit imád megszegni, ezzel őrületbe kergetve mindenkit:)). Így szinte természetes, hogy valamelyik nyelvben rosszabb lesz kezdetben a helyesírása a gyerekeknek, mert egyszerre kell két különböző írásmódot megtanulniuk. De ezen az iskola és a szülők tudnak segíteni, pont úgy, mint az egynyelvű gyerekek esetében.

  • nem fogják sokáig keverni a nyelveket, meg fogják tudni különböztetni őket egymástól. (Bár nekem sokáig tartott megtanulni az úgynevezett “code switching”-et, azaz a nyelvek közötti fordítást - legyen az bármely általam beszélt nyelvek között, nemcsak az angol és a magyar között. Ez valóban nehezebb feladat, de gyakorolható, viszont nem váltogatok szavakat, kifejezéseket, amikor valakihez beszélek, csak a fordításnál, tolmácsolásnál “okozott gondot”

A gondot inkább abban szoktam látni, hogy ezt a kétnyelvű környezetet hogyan is valósítjuk meg:

Az, aki egész nap a gyermekkel van, egyszer csak idegen nyelven szóljon hozzá? Vagy az, aki egész nap dolgozott, csináljon úgy, mintha nem értené, amit a gyermek (és amúgy az egész család) mond neki az anyanyelvén, mikor hazamegy (amúgy hulla fáradtan)? Őszintén nem tudom, hogy ez egy amúgy egynyelvű családban hogy néz ki a mindennapokban. Félre ne érts, egyáltalán nem az a célom, hogy ne beszélj idegen nyelven a gyermeke(i)dhez, de mindenképpen komoly stratégiai döntéseket kell hoznod azért, hogy ez mindannyiatoknak “hasznos” és élvezetes is legyen!:)

Az én javaslatom az, hogy egy-egy hosszabb-rövidebb időszakot szánjunk a kiválasztott idegen nyelvnek minden nap, amikor azon a nyelven játszunk, nézzük a videókat vagy beszélgetünk, persze kortól és fejlettségtől függően. Pár játékot megtalálsz az ingyenesen letölthető anyagaink között! Otthon is így neveljük a kisfiamat, és egyelőre úgy látom, hogy ez jó kompromisszum:) (nekem nagyon furcsa lenne mindenkivel magyarul beszélgetni, aztán felé fordulva csak angolul beszélni-és szintén tapasztalat, hogy a gyerekek “átlátnak a szitán”, és ha tudják, hogy valaki beszél egy nyelvet, akkor ők is azt fogják használni)

Járhattok továbbá különböző, kifejezetten kisgyerekekre specializálódott programokra, ahol szintén játékosan gyakorolhatjátok a különböző dalokat, játékokat a kiválasztott nyelven (leginkább persze az angol terjedt el, de más nyelvűek is vannak).

Összejárhattok külföldi barátokkal is, és akkor teljesen természetes lesz a gyerekek számára, hogy más nyelven beszélgettek, hiszen akkor mindenki egy nyelvet fog használni.

Ezekkel a módszerekkel elérhetjük a korai nyelvelsajátítás minden pozitív eredményét anélkül, hogy stresszessé válna a felnőttek számára. Mert egy-két dolog egészen biztos: ha valóban nyelvelsajátításként, és nem nyelvtanulásként tekintünk mi, szülők is ezekre az alkalmakra, akkor a kicsik biztosan nem lesznek sem fáradtak, sem pedig stresszesek, hiszen játékosan, mondókák, dalok segítségével szívhatják magukba a tudást, miközben szülőként is minőségi időt töltünk a gyerekekkel (, azaz például játszunk velük:))

Most egy kicsit negatívabb irányba viszem a gondolatmenetet,

előre is elnézést - ezek továbbra is a saját szubjektív gondolataim, de a tapasztalat szülte őket:

Amennyiben bölcsi-, ovi- vagy már iskolaválasztás előtt álltok, az elsődleges cél azért ne a nyelvi kompetencia legyen. Úgy értem, voltak olyan diákjaim, akik 2-3 órát utaztak egy iskola miatt minden reggel - és én, aki három perc alatt sétáltam be gyerekkoromban az iskolába - borzasztóan sajnáltam őket. A javaslatom az, hogy ha fontos a nyelv, kompromisszumos megoldást keressetek: vannak tagozatos iskolák, vannak kétnyelvű iskolák (nemzetiségi és nemzetközi), és vannak csak idegennyelven tanító iskolák is. Annyi mindent veszíthettek azzal, hogy órákat töltötök az autóban, általában a reggeli és délutáni dugóban, ezért próbáljatok meg a lakóhelyetek közelében intézményt találni. Higgyétek el, sajnos nem garancia a magániskola a jó tanárra. Érdemes olyan iskolát választanod, ami a nyelvet, mint közvetítőt használja, azaz többet nyújt, mint az amúgy száraz tananyag idegen nyelven történő ledarálása. Arról nem is beszélve, hogy ezek az iskolák bizony nagyon drágák tudnak lenni, és ha a tandíj stresszessé tesz, akkor szerintem végképp nem éri meg a családi békét ezért felrúgni.

És még valami: figyeld a gyermeked: élvezi az iskolát? Érti a többi tantárgyat (, amit lehet, hogy idegennyelven nem, de magyarul értene?) Ez is hosszútávú elköteleződés, és sajnos jópár diákom volt, akinek egyértelműen nem tett jót a kétnyelvű oktatás, szenvedett, és érettségi után közölte, hogy soha többet nem akar megszólalni az idegen nyelven.

Természetesen tudom, hogy ha valaki úgy kerül ki az iskolapadból, hogy két, sőt (ma már inkább három-négy) nyelvet beszél, akkor szinte nyert ügye van…De ez vajon még ma, 2024-ben is így van? Sok egyéb kompetenciát is érdemes a tarsolyába tenni, és persze a boldogsága sem utolsó szempont:) De a kompetenciák ebbe a podcast-be már végképp nem fértek bele:)

Mi segítünk megtalálni a Neked legmegfelelőbb készségfejlesztő stratégiákat!

Nyelv. Oktatás. Hatékonyan.

Oszlassunk el néhány tévhitet ;)

Még valami:) a legtöbb kurzusunk egyéni, csoportos és persze online egyéni formában is elérhető, azaz akár tanár nélkül is tanulhatsz nálunk! Kattints az oktatásra!

A Linguina kommunikációs stratégiákat épít fel, amelyekkel a valódi énedet fejezheted ki bármilyen nyelven, bármilyen szituációban. Iratkozz fel valamelyik hírlevelünkre, amellyel 5 INGYEN LECKÉT küldünk az általad választott témában.

Vagy gyere el valamelyik kurzusunkra:)

Nyugi, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel az általános hírlevélre, ahol a nyelvtanulással kapcsolatos segítséget és minden kurzus részletes bemutatását és aktuális időpontjait is elküldjük Neked