Mindenekelőtt azt kell megnéznünk, mit is jelent a nyelvérzék kifejezés. Mi áll mögötte?

szellemünk azon nyelvalkotó tehetsége, melynél fogva anyanyelvünk sajátságait ösztönszerűleg kiérezzük, s e szerint beszélünk.

Persze ez nem csak az anyanyelvre igaz. De ha már azzal kezdünk, nézzük meg, hogy a személyiségünkre milyen hatással van anyanyelvi kommunikációs készségünk, és fordítva: hogyan befolyásolja a személyiségünk azt, ahogyan másokkal kommunikálunk. Mivel a személyiségekről egy másik podcastben is beszélünk majd Ágotával, túl mélyen most nem megyek bele a pszichológiába-pszichológus pont nem vagyok, így nem tisztségem a véleményalkotás:)

1. Nyitott vagy inkább zárt személyiség vagy? A kommunikáció tekintetében nyilván a legfontosabb kérdés az, hogy szeretsz-e egyáltalán beszélgetni. Persze más módja is van a kommunikációnak, de én most maradnék a beszédnél az érthetőség kedvéért. Ha izgulsz, vagy csak egyszerűen nem szeretsz másokkal csevegni az anyanyelveden, akkor természetes, hogy idegen nyelven legalább olyan nehezen, ha nem még nehezebben fejezed ki magad. Persze volt szó már a személyiség-változásról nyelvről nyelvre egy másik podcast-ben, de az általában csak egy bizonyos szint után következik be, amikor már tényleg folyékonyan beszéled a nyelvet.

   A nyitottság azonban nem csak a sajátmagad kifejezése miatt lényeges, hanem azért is, mert nyelvtanulás közben nagyon fontos, hogy figyelj másokra. Itt át is léphetünk a nyelvtehetség következő befolyásoló tényezőjére.

2. Mennyire ismered fel a beszédet? Itt nyilván a hallásra is gondolhatsz elsősorban, de a jó hallás még nem garantálja a tiszta hallást. Angol anyanyelvűek például egészen egyszerűen nem hallják a különbséget a magyar gy és ty hangok között. Ha belegondolunk abba, hogy ezek egymás zöngés és zöngétlen párjai, akkor egy kicsit érthetőbb a dolog, de számunkra jól hallható a különbség. Ugyanez igaz a nyelvtanulás során ránk is: ha halljuk a különbséget két szó között egy másik nyelvben, akkor könnyebben jegyezzük meg mindkettőt. Nem keverednek, és nem alkotunk esetleg egy harmadik, nemlétező szót belőlük. Hogy egy személyes példát említsek: számomra nagyon nehéz volt az ír nyelvben néhány szó megkülönböztetése, és így nagyon nehezen tanultam meg őket, mivel elsősorban hallás után tanulok egy nyelvet. A többi nyelvben ezt nem igazán tapasztaltam szerencsére:)

3. A nyelvi struktúrák felismerése: Ha az a típus vagy, akinek meg kell érteni egy nyelvet, mielőtt használni tudja, akkor ez a pont szintén fontos lehet. Ha képes vagy arra, hogy, minden előzmény nélkül akár, önmagadtól is fel tudj vázolni egy szerkezetet, ami jellemző az általad tanult nyelvre és szituációra, akkor nagy valószínűséggel gyorsabban tanulod meg, hogy mikor milyen szerkezetet kell használni. És persze (ha jól tanítják) gyorsabban jegyzed meg a tanárok által elmagyarázottakat is.

   Amennyiben inkább lazán, kommunikációval tanulsz, akkor is jól jön ez a fajta képesség, hiszen a kézzel-lábbal nyelvnek is megvannak a maga sajátosságai; nevezzük nyugodtan testbeszédnek:) Ilyenkor valószínű, hogy ha tudat alatt is, de “leveszed” azt, hogy mire akar kilyukadni a beszédpartnered. Ergo itt is fel kell ismerned a különböző struktúrákat, nincs mese:)

4. Az emlékezés képessége: Persze mit sem ér a nyelvi struktúrák és szavak felismerése, ha a legközelebbi alkalommal újra kell tanulnod mindent. Ha nehezen idézed fel a már tanultakat, akkor bizony sok energiád mehet el az újra és újra tanulásra ahelyett, hogy előrefelé mennél. Ismételni természetesen mindig kell. Én a nyelvtanulást spirálisan, és nem egyenes vonalban képzelem el, ahol egy-egy szerkezet és kifejezés mindig vissza-visszatér, de az ismeretnek ilyenkor nemcsak ismétlődnie, hanem mélyülnie is kell. Ha ez nem tud megtörténni, akkor megrekedsz ugyanazon a szinten, és csak plusz energia-befektetéssel tudsz előre haladni. Ehhez viszont plusz motivációra is szükséged lesz, de ez persze megint csak egy másik podcast témája!

5. ömören és röviden tehát igenis hiszek a nyelvérzékben. Már csak azért is, mert különben gyakorlatilag lelustáznám azokat a diákjaimat, akik kőkeményen dolgoznak, mégis fele olyan gyorsan haladnak azokhoz a társaikhoz képest, akikben megvan a nyelvtehetség, és szinte semmit sem tesznek. Ismerem a típust-szerencsére én is a pofátlanul lusta, de jó nyelvérzékkel rendelkező tanulók közé tartoztam:) És te?

   Ami viszont nagyon fontos: A felsorolt készségek és a személyiségünk is mind-mind fejleszthető valamennyire, így semmi sincs kőbe vésve! Előfordulhat, hogy olyan kompetenciákra kell először koncentrálnod, amiknek a nyelvhez látszólag semmi közük azért, hogy végre átlendülj a nyelvi blokkodon!

   Mi segítünk megtalálni a Neked legmegfelelőbb készségfejlesztő stratégiákat!

   Nyelv. Oktatás. Hatékonyan.