Minden ember befogadóképességét nagyban befolyásolja az a kultúra, amihez szokott. A beszéd, az írásjelek, szimbólumok mellett a testbeszéd, a hanglejtés és a megannyi, tudatalatti mozdulat alapján szűrünk le következtetéseket. Az első és legfontosabb az “első benyomás”, ami talán szintén nem is mindig tudatosul, mégis mindent befolyásol. Már az első pár másodpercben (sőt, sok esetben akár egy másodperc alatt is) levonunk következtetéseket egy-egy emberről, és ez alapján döntjük el, hogy érdekel-e bennünket az, amit mond, vagy sem. A későbbiekben mind pozitív, mind pedig negatív irányba is változhat a véleményünk, azonban biztosan Te is tudod, hogy a negatív benyomást kijavítani nagyon nehéz. Így abban próbálok segíteni, mikre kell ügyelned akkor, amikor idegen nyelven prezentálsz vagy csak beszélgetsz egy jót az ismerősöddel.

Az interkulturális, avagy kultúrák közötti kommunikációról szóló kutatások alapján ezekre kell figyelned:

• Ne gondolkozz sztereotípiákban!

  Ne feltételezd, hogy az idegen kultúra (bármennyire is ismerős, pl. a filmek világából) ugyanolyan, vagy nagyon hasonló a saját kultúrádhoz. Sokan szoktak hozzám lazának tűnő (általam csak “gettónyelvnek” nevezett) angolsággal beszélni, mondván én biztosan elalélok ettől. Pedig nem. Mi nem beszélünk sem olyan akcentussal, sem pedig olyan nyelvtani szerkezetekkel, és bevallom töredelmesen, hogy életemben nem voltam még gettóban sem (vagy legalábbis nem tudok róla:)) Vagyis nem minden amerikai ismeri a rap-szövegekben elhangzó szavakat, és végképp nem értjük a referenciákat sem! Egy szó mint száz, ellenőrizd le a referenciáid, nehogy félreértésekhez, rosszabb esetben sértődéshez vezessenek!

• Ügyelj a testbeszédre!

  Itt is számít az első benyomás. Vagyis sokan már a ruházatod alapján is eldönthetik, mennyire figyelnek rád. Ennek megítélése országról országra változik. Sőt, az első TV-s elnökjelölti vita remek példa arra, hogy mennyit is számít a “jó megjelenés” akár egy kultúrán belül is. Történt ugyanis, hogy mikor Nixon és Kennedy a TV-ben vitáztak, a rádióhallgatók Nixont, míg a TV-nézők Kennedy-t tartották a vita győztesének. Mindezt a testbeszédre, az intonációra és a megjelenésre alapozták. Hogy egy kicsit közelebbi példával éljek: itthon a lassabb, megfontoltnak ható előadások a sikeresebbek, míg Amerikában a pörgős, itthon már-már ripacskodásnak tűnő prezentációk a hatékonyabbak. Nem hiába mondom tehát, hogy “személyiséget kell” váltanod ahhoz, hogy ugyanazt az üzenetet kommunikálhasd két különböző nyelven:)

• Legyenek érthető referenciáid!

  Így átadhatod azt az üzenetet, amit szeretnél! Képzeld csak el, ez pont olyan, mintha egy Jean-viccet akarnál idegen nyelven elmesélni. Szóvicc, nem valószínű, hogy átütő siker lesz (pl: - Jean, hány fok van a szobában? - 20, uram. - És odakint? - 5, uram. - Akkor nyissa ki az ablakot, engedjük be azt is, hideg van idebent.). Nos, sok referencia létezik, ami idegen nyelven nem fog működni. Még ha érthető is, nem ugyanazt az érzést kelti majd a közönségedben, és ezzel megváltozik az üzeneted! Hogy a viccen kívül egy valódi példát is mondjak: ha sportot említesz, vagy ételeket, akkor bizony érdemes az adott idegen kultúrára szabnod!

• Gyakorold be az idegen nyelvű prezentációid!

  A legegyértelműbbet hagytam utoljára:) Természetesen nyelvtudástól, nyelvi kompetenciáktól, a prezentációs képességedtől, témától, kialvatlanságtól, és megannyi tényezőtől függ egy előadás sikere. Azonban fontos tudnod, hogy ha az anyanyelveden elbűvölő és frappáns is vagy, idegen nyelven másmilyen leszel. Lehet, hogy még felszabadultabb, de az is lehet (és ez a gyakoribb), hogy jobban izgulsz, keresed a szavakat, és nem “rázod ki kisujjból” a témát. Ezért azt tanácsolom, hogy gyakorold be a mondanivalód, tudd, hogy mit és milyen módon felépítve mondasz el, de ne magold be! Legyen jó a kiejtésed, és ne siess csak azért, hogy túllegyél rajta!

Mi segítünk megtalálni a Neked legmegfelelőbb készségfejlesztő stratégiákat!

Nyelv. Oktatás. Hatékonyan.